Hogy milyen szempontból veszik figyelembe az ingatlant. Milyen ingatlanokat fogadnak el hitelfedezetként a bankok?
35 perc/Készházak -Kölcsey Tv
B — A nemzeti szabályozás 7. A holland jogban minden öröklés illetékköteles.
Az Öröklési illetéket az azon személy halála folytán az öröklési jog alapján átszállt összes vagyon után, aki a halála időpontjában Hollandiában lakóhellyel rendelkezik […] 2. Vagyonátruházási illetéket az azon személy halála folytán az 5.
Vagyonátruházási illetéket kell fizetni az alábbi vagyonok után: 1. A vagyonadóról szóló, A WV A jövedelemadóról szóló Hollandia és Olaszország között az öröklési illeték tekintetében nem létezik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmény.
- NAV - Gyakori kérdések és válaszok a kedvezmények érvényesítése kapcsán
- Sarah Welton ingatlanstratéga: Meg kell tanítanunk az embereket, hogy jelezzék igényüket az egészségesebb munkahelyekre
- Gyakori kérdések és válaszok a kedvezmények érvényesítése kapcsán Személyi kedvezmény Súlyos fogyatékosságban szenvedő gyermek után a szülő érvényesítheti-e a súlyos fogyatékos kedvezményt?
- Milyen ingatlanokat fogadnak el hitelfedezetként a bankok?
III — A tényállás, az eljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések Arens, az alapeljárás felperesének, D. Arens-Sikkennek a házastársa, Halálának időpontjában P. Arens Olaszországban rendelkezett illetékességgel, és már több mint 10 éve nem Hollandiában élt. Arens vagyonáról végrendeletben rendelkezett, hagyatékát D. Arens-Sikken és négy gyermekük között egyenlő arányban osztotta meg. Mindazonáltal a végrendeleti hagyatéknak a holland polgári törvénykönyv Burgerlijke Wetboek Arens hagyatéka — annak összes vagyontárgya és terhe — teljes egészében D.
A hagyatékba tartozott többek között P. A holland adóhatóság úgy ítélte meg, hogy D. Arens-Sikken egy külföldi illetékességű személytől való öröklés folytán egy Hollandiában fekvő, NLG értékű ingatlant szerzett meg, és ennek megfelelően őt ezen összeg alapján meghatározott vagyonátruházási illeték megfizetésére szólította fel.
A központi kérdés ezen bíróság előtt az volt, hogy az ingatlan öröklésével összefüggésben D. Arens-Sikken a NLG összeg, vagy a NLG összeg az egyötöd tulajdonrész értéke után kiszabott vagyonátruházási illetéket köteles-e megfizetni.
Minden részlet számít
A Gerechtshof a fellebbezést, mint megalapozatlant elutasította, többek között azon az alapon, hogy a vagyonátruházási illeték az ingatlan öröklési jog szerinti megszerzéséhez kapcsolódik. A végrendeleti hagyaték felmenői felosztása tekintetében úgy ítélte meg, hogy a D. Arens-Sikkennek juttatott dolog az egész ingatlannak felel meg. Arens-Sikken felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a döntés ellen a Hoge Raad der Nederlanden előtt. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban a Hoge Raad der Nederlanden megállapítja, hogy jogszerűen ítélte akként a Gerechtshof, hogy D.
Arens-Sikken a holland öröklési jog szerint a vagyonátruházási illeték kivetése szempontjából az ingatlan egészét kapta.
Statisztikai célú sütik
Ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelem elsődleges jogalapját — miszerint együttes öröklés történt, amelyet a végrendeleti hagyaték felmenői felosztása követett — az eljáró bíróság elutasította.
A kérdést előterjesztő bíróság szerint a Gerechtshof helyesen állapította meg azt is, hogy a D. Amennyiben azonban a jogszabályi előírások hatása végső soron a kiegyenlítési kötelezettséggel kapcsolatos tartozások levonásának megakadályozása, pusztán azért, mert az örökölt ingatlan olyan személytől származik, aki a halála időpontjában Hollandián kívüli illetékességgel rendelkezett, a kérdést előterjesztő bíróság megkérdőjelezi, hogy ez a következmény összeegyeztethető-e az EK E tekintetben a Hoge Raad der Nederlanden arra keresi a választ, hogy a kiegyenlítési kötelezettséggel kapcsolatos látás-helyreállító műtét kvótán — tekintettel arra, hogy álláspontja szerint ezek kevésbé szorosan kapcsolódnak az ingatlanhoz, mint a jogátruházásra vonatkozó kötelezettség a Barbier-ügyben 6 vagy az ingatlanszerzéssel kapcsolatos költségek a Gerritse-ügyben 7 — ezen ügyekhez hasonlóan figyelembe kell-e venni az illetékalap megállapítása során.
Amennyiben erre a kérdésre igenlő a válasz, két további kérdés merül fel: először is a megfelelő módszerre vonatkozóan, amely az öröklési illeték alapjául fekvő összeg, valamint a vagyonátruházási illeték alapjául fekvő összeg összehasonlítására alkalmazandó annak megállapítása érdekében, hogy a tőke szabad mozgásának elve megsérült-e 8másodszor pedig azon tény jelentőségére kaméleon látomása amennyiben bír bármely jelentőséggelhogy amennyiben a kiegyenlítési kötelezettséggel kapcsolatos tartozások Hollandiában kerülnek levonásra, az illetékesség szerinti tagállam a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szabályozása értelmében kisebb mértékű beszámítást biztosít, mint amire egyébként D.
Arens-Sikken örökségének adóztatása esetén sor került volna. Úgy kell-e értelmezni az EK-Szerződés 73b.
Alap működést biztosító sütik
Amennyiben az első kérdésre igenlő a válasz, és ezzel kapcsolatosan összehasonlítás útján kell meghatározni, hogy figyelembe kell-e venni, és ha igen, mennyiben, a kiegyenlítési kötelezettséggel kapcsolatos tartozásokat, akkor milyen összehasonlítási módszert […] kell alkalmazni olyan esetben, mint amilyen a jelen ügyben szerepel, annak meghatározásához, hogy az öröklési illeték, amelyet akkor szabtak volna ki, ha az örökhagyó halálának időpontjában Hollandiában rendelkezett volna illetékességgel, alacsonyabb lenne-e, mint a vagyonátruházási illeték?
Különbséget jelent-e az ingatlan dolog fekvése szerinti tagállam [EK-]Szerződésből eredő esetleges azon hogy milyen szempontból veszik figyelembe az ingatlant megítélése szempontjából, miszerint a kiegyenlítéssel kapcsolatos tartozások egészben vagy részben történő levonását lehetővé kell tennie, hogy ez a levonás a kettős adóztatás elkerülése érdekében kisebb mértékű beszámítást eredményez abban a tagállamban, amely a hagyaték tekintetében az örökhagyó illetékessége miatt illetékkivetésre jogosultnak tekinti magát?
Jelen eljárásban a holland és a belga kormány, valamint a Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket, és az írásbeli észrevételeket előterjesztők mindegyike képviseltette magát a Az öröklés adóztatására vonatkozó holland jog ismertetését, különösen pedig az öröklési és a vagyonátruházási illeték közti különbség tisztázását követően a holland kormány úgy véli, hogy az 1.
Megítélése szerint ez az álláspont nem jelent sem hátrányos megkülönböztetést, sem a tőke szabad mozgásának akadályát. E tekintetben a holland kormány — a van Hilten-van der Heijden-ügyre hivatkozva 9 — egyrészt azzal érvel, hogy az a tény, hogy a kiegyenlítési kötelezettséggel kapcsolatos tartozások a vagyonátruházási illeték kapcsán nem vonhatóak le, amennyiben az örökhagyó a halála időpontjában nem rendelkezett illetékességgel Hollandiában, azonban levonhatóak az öröklési illeték kapcsánamennyiben rendelkezett ott illetékességgel, nem más, mint olyan megkülönböztetés, amely természetszerűleg következik az adóztatási joghatóság tagállamok közti megosztásából.
Hollandia csupán a belföldi vagyonszerzés — jelen esetben ingatlanszerzés — megszerzésének adóztatására jogosult.
Az öröklés útján történő szerzés adóztatása szempontjából teljesen eltérő, és nem hasonlítható össze egy olyan helyzet, amelyben az örökhagyó Hollandiában rendelkezett illetékességgel, illetve egy olyan helyzet, amikor máshol rendelkezett illetékességgel.
A holland kormány másodsorban azzal érvel, hogy a kérdést előterjesztő bíróság előtti ügyben az adóztatási hatáskör gyakorlása során nem merül fel hátrányos megkülönböztetés, tekintettel arra, hogy a kiegyenlítési kötelezettséggel kapcsolatos tartozások — a Gerritse-ügyben 10 hozott ítélet alapján — nem kapcsolódnak szorosan az ingatlanhoz.
Harmadsorban pedig úgy érvel, hogy az ilyen tartozások a fentieknek megfelelően nem csökkentik a hagyaték értékét, ahogyan az a Barbier-ügyben 11 is megállapítást nyert. Az értékcsökkenés az a meghatározó ismérv, ami alapján a tartozás és az ingatlan közötti megfelelő kapcsolat megállapítható. Ellentétben a Barbier-ügyben szóban forgó tulajdonjog átruházási kötelezettséggel, jelen esetben a kiegyenlítési kötelezettséggel kapcsolatos tartozások nem kimondottan az ingatlanhoz mint olyanhoz kapcsolódnak, hanem inkább a hagyatékhoz mint egészhez.
A tárgyaláson a holland kormány tagadta a Bizottság által előterjesztett azon érvelést, amely szerint a holland jogszabályok alapján az alkalmazandó számítási módszer attól függően eltérő, hogy az érintett örökhagyó rendelkezett-e illetékességgel vagy sem, amelynek eredményeképpen az adóztatás szempontjából a hagyaték felosztása eltérhet.
Elismerte azonban, hogy a teljes illeték elsősorban az alkalmazandó illeték progresszív jellege okán eltérő lehet.
Mi fogadható el fedezetként?
A kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő ügyben, ahol az örökhagyó nem rendelkezett illetékességgel, a vagyon öröklés útján való megszerzése után az adót a Hollandiában fekvő, a házastárs által egészében megörököltnek tekintett ingatlan értéke alapján vagyonátruházási illeték hogy milyen szempontból veszik figyelembe az ingatlant vetették ki. Ha azonban P.
Arens halála időpontjában Hollandiában rendelkezett volna illetékességgel, az adót öröklési illeték formájában vetették volna ki, és a hagyaték összes vagyontárgyát és terhét figyelembe vették volna: azaz az adót mind a házastársra kivetették volna, figyelembe véve a kiegyenlítési kötelezettséggel kapcsolatos tartozásokat, mind a gyermekekre, a házastárs kiegyenlítési kötelezettségének megfelelő, kisebb örökrészekhez kapcsolódó követeléseik vonatkozásában.
Az a tény, hogy jelen esetben kizárólag a házastárs tekintetében került adó megállapításra, arra utal, hogy amennyiben az érintett hagyaték Hollandiában külföldi illetőségűtől származik, sem a kiegyenlítési kötelezettséggel kapcsolatos tartozásokat, sem a kapcsolódó kiegyenlítési igényeket nem veszik figyelembe.
Milyen ingatlanokat fogadnak el hitelfedezetként a bankok?
