Látvány és emlékezet


Magyar nyelv. E térbeliség annak látványa és az emlékezet együttes jelenlét-alkotó kötődése több esetben a romantikus természeti és a modern nagyvárosi kódok történeti különbségeivel jellemezhető. Mindkét esetben megállapítható ugyanis, hogy a térben előadódó látványok — bár nem okvetlenül alkotnak otthonos világot a bennük megforduló szubjektum számára — mégsem létezhetnek az emlékezet, a memóriában anyagtalanul tárolt jelentésvilág nélkül, szemlélésük alapuljon akár valamilyen szerves-történeti kötődés, akár az árucsere logikáján.

A továbbiakban néhány olyan modern szöveg — novella — kerül röviden, inkább csak példaként említésre, melyben a tértapasztalatot jórészt éppen e médiumok nyelvi transzformálása révén előállított látványok nyújtják. Így a hagyományosan ekphrászisznak, képleírásnak vagy tájköltészeti eljárásnak nevezett jelenség az így nyelvbe íródott térbeliség szerint nyerhet műfajtörténeti jelentőséget.

Amit a jelentés nem közvetít, ford. Újabb perspektívák a városkutatásban, Bp. Létrejötte, változásai és jövőjének kilátásai, ford. Az ősz nálunk Szovátán belemarkolt az erdőbe s a tölgyfák lombja foltonként megveresedett, mintha vért eresztett volna rajta.

harcművészetek és rövidlátás vizuális funkció a vakoknál

Az útszéli vadvirágok színtelenek lettek és a bokrok piros bogyós ágai ledőltek a száradó gyepre. Az oldal megsárgult; a közeledő halál gondolata mintha megijesztette volna a bikkeket, gyűrött s sápadt lett, mint a vén ember arca.

Oly nagy lett az egész kép és csendes.

rövidlátás származás szerint 10-20 leukociták a látómezőben

A hegyháton felül, a havas fenyves elein, halvány szürke köd ül s miatta a rajza belevesz az égboltba. Az ormon leszálló erek, patakok simábbak, csendesebbek lettek; elbujnak a selymékes sások közé, loppal csorranva a fekete mederbe Egyetlen szörnyű nagy száj ez a rengeteg erdővel szegett kép, mely utolsókat lélekzik. A beszédhelyzet és a nézőpont határozott iránya elmosódik, az egyik szereplő a festőileg előállított kép része és alávetettje — áldozata — lesz.

  • Ártanak a látásnak
  • Helyes látási szokások

Elemzések Mikszáth Kálmán novelláiról, szerk. A környezet tehát egy haldokló vénemberhez hasonlított arcot kap, sőt egy mindent felemésztő száj képét ölti magára.

Silvio Monti: emlékezet és látvány – Az Utazó Magazin

A haldokló és a halállal fenyegető térkörnyezet képét teremtik meg az ekphrásziszok, azaz a vázolt közeg vizuális konnotációit vonatkoztatják vissza arra a beszédre, melyből származnak, melyből kiindultak. A hold két vékony acélpengét világít meg, mely fókuszálja az elbeszélői tekintetet. Majd e fenyegető környezetben egy siránkozó hang szólal meg, mely viszont éppenhogy szembeszáll a pusztulás iménti képeivel-zörejeivel, a halál atmoszférájával. Az asszony mentegetni próbálja a férjét, a történteket balesetnek minősíti, a halálesetet nem gyilkosság, hanem szerencsétlenség következményének kísérli meg bemutatni.

A mediális szembesítés határozott, benne a festői képiség pusztító-ellenséges-embertelen szuggesztióját próbálja tagadni a szereplői beszéd hárító tanúvallomása. Az nem igaz.

Látvány és emlékezet. Emlékezet és látvány

Hogy mondhatnak ilyeneket, csendőr úr! Ráesett Gyurira, tessék elhinni! Óh, jaj nekem, jaj bűnös testemnek. Ha megkivánok valakit, jaj nekem, jaj neki. Temessék már el az élő Istenre.

Mintegy a kezdetéhez kényszerül vissza a linearitásában megfordított cselekmény, Vö. Irodalmi és művelődéstörténeti tanulmányok, Bp. A kép halálospusztító sugalmazásainak győzelme olyannyira teljes, hogy legvégül a beszélt nyelv még a szemantikáját is elveszíti, s a szereplői szólam jelentéstelen hangok artikulálására, merő kiáltozásra lesz csak képes.

De a közeg, melynek vizualitását a nyelv itt megidézi, már nem a századvégi festmények világa, sokkal inkább a hírlapírás informativitása, a sajtó képi illusztrativitása. Részeként annak a folyamatnak, melyet piktoriális, más esetben ikonikus fordulatnak nevez a szakirodalom. A kettő között természetesen látvány és emlékezet húzható éles határvonal.

gyógyászati ​​látásélesség-veszteség rövidlátás 2 75

Lovik novellája mindenesetre egy újságíró munkájáról szól, aki riportokat készít olyan helyszínekről, ahol várhatóan valamilyen katasztrofikus esemény végzetes hatósági beavatkozás következik be. A modern magyar elbeszélés születése, Bp. A groteszk jelenléte Petelei István művészetében. Egy szó az ikonoklazmusért, ford. De éppen az válik a szövegben eldönthetetlenné, hogy a riporter mennyire a nézőjeolvasója és mennyire látvány és emlékezet megfestője-megírója ezeknek a jeleknek.

A látható közeg tehát, mely áttevődik a szövegbe, ezúttal hasonlít a napilapok világához, hatásmechanizmusa a sokszorosított fényképfelvételekéhez. Miközben a színvilág kifakul, addig a látvány egyes színes — festői — foltjai viszont e színtelen környezetbe ágyazódnak, átütnek a nyomtatott újságpapír fekete-fehér ábrázolatát idéző ekphrásziszokon, így keltenek negatív-pusztító előérzetet.

Az újságíró hosszan sorolja, mit látott a különböző tömegmegmozdulások során, s rémisztő képei ugyancsak a tömegmédiumok hírközlő oldalainak harsányságából, sokkoló eljárásaiból merítenek. Teljesen biztos benne, hogy a környezet vizuális jeleinek olvasását igazolják majd a történések.

lehetséges-e a látás visszaállítása glaukómával veleszületett látásvesztés

Az egyik szintén a — romantikus gyökerű — modernség paradigmája, s az akár pszichoanalitikus kontextusban értelmezendő álomelbeszélés eredménye. A két történet egymás metaforája lesz: a riporter az álomban önmagát ismeri fel a halál kutyájaként, míg a bolgárhidi bányászok hiedelme valósággá válik.

Másnap mindenkivel végez a katonák sortüze, aki szót váltott az újságíróval. Mindvégig a fentebb idézett első bekezdésekben megfigyelhető technika érvényesül: a fekete-fehér környezetből azon mozzanatok színesednek ki, melyek nem a hírlapi illusztrativitás látványszerűségéből, hanem a nyelv mindent megjósló, arcfestő képességéből eredeztethetők. A kék égboltot követően így ütközik ki feltűnően a piros bajusz véresen szürrealisztikus víziója, majd a zöld és sárga szemű pokoli véreb külsejének leírása.

Mediális értelemben tehát látvány és emlékezet álom és a legenda vészjósló-horrorisztikus karaktere őrzi látvány és emlékezet a romantikus víziók színkészletét, amely legalábbis mozzanatosan-mozaikszerűen ráfestődik arra a szürke háttérre-környzetre, mely a tömegfogyasztásra szánt korabeli napilapok képi tapasztalatából áll elő.

Élmények és értelmezések, Miskolc, Felsőmagyarország, A novella tehát akkor és úgy látja a helyszínt, a teret tragikus emberi sorsok közegének, amikor és ahogy térlátása a napilapok szürke illusztrativitásából kivenni képes a képzőművészet formáit és színeit. Ezzel együtt a szöveg a képi anyag és a nyelvi közeg olyan összjátékát nyújtja, melyben a narrátor emlékeiben élő test és a fényképein látszó alak története bár két külön médium tartalmazottjaként jelölődik, mégis azok együttműködésével válik elbeszélhetővé-olvashatóvá.

A sokszorosítás megfosztja az emlékezetet a test és a kép addig kézenfekvő analógiájától, elkülönül egymástól a fotón látható és az emlékezetben őrzött alak képe. Olyképp, hogy a fénykép mellett az emlékkép mint egyedi festmény kerül elő. A harmadik fotónál fordulat következik be, ezután kevésbé a fotográfiákhoz tartozó elbeszélésről, inkább az elbeszéléshez tartozó fotográfiákról olvashatunk.

Silvio Monti: emlékezet és látvány

S a képek nem az általuk előrejelezhető cselekménynek, hanem az alkotói és szereplői intenciók kudarcának a lenyomatai lesznek.

A negyedik és az ötödik kép pedig teljesen a cselekménynek alárendelt elemmé, illusztrációvá minősül vissza, az addig ismeretlen és most feltáruló események tudósításához mellékelten. A negyedik fotográfia úgy hat a fiatalemberre, ahogy manapság egyes hírek drámai képsorai a nézőkre-olvasókra: minden közölt szónál elementárisabb hatásfokkal. Nyelvi és képi szint újra megfelelésben van, a két médium érintkezése nem hagy kételyt az események együttes értelmezése felől.